Egy viharos nap után a tengerpart tele volt partra vetett, vergődő kis halakkal, kiszáradó tengeri csillagokkal, kagylókkal.
Az arra járó felnőttek és gyerekek szomorúan nézték a pusztuló életeket.
Egy kislány azonban fogta a kis homokozó vödrét, és apró kezeivel kezdte összeszedni a még élő halakat, majd elballagott a víz széléhez, és visszadobta őket a tengerbe.
Az apja rászólt:
– Hagyjad, hiszen olyan sokan vannak. Úgysem tudod mindet összeszedni. Mit számít az egészhez képest az a pár kis hal, amit megmentesz!
– Amelyiket megmentem, annak számít – felelte a kislány, és folytatta a mentőakcióját.
GUBANCOK 