Két szamár megy az úton, az egyikük sót cipel, a másik rongyokat. A sót cipelő állat méltatlankodik, hogy miért kell neki az aránytalanul súlyosabb terhet vinnie a hátán. Elérkeznek egy folyóhoz, és átkelnek rajta: a só elolvad a zsákban, a rongyok viszont teleszívják magukat vízzel. A két szamár folytatja az útját, de most már az érzi igazságtalannak a helyzetet, aki a vizes rongyokat cipeli, hiszen a másiknak a zsákja üressé vált.
Ti is cipelitek a magatok terhét, de amit egy sóval teli nehéz zsáknak éreztek, az bármelyik pillanatban könnyűvé válhat.
GUBANCOK 